Széncinege (Parus major)
 |
Nálunk költ |
 |
Állandó madarunk |
A legismertebb cinege. Feje és nyaka fényes kékesfekete, arcfoltja fehér. Testalja citromsárga, mellén és hasán fekete, hosszanti sáv. Háta szürkészöld, farcsíkja és farka szürkéskék. A fiatalok sapkája barnás, arcfoltjuk sárgás. A széncinege rendkívül élénk, éber madár. Hajnaltól alkonyatig mozog, hol a fák törzsét, hol a legvékonyabb ágakat kutatja, ide-oda röppen, fejjel lefelé tornászik. Minden mozdulata ügyes, figyelmét semmi sem kerüli el. Ahol nem kell veszélytől tartania, ott nagyon bizalmassá válik, ő jár legsűrűbben a mesterséges madáretetőkre. Téli hidegben szívesen eszi az olajos magvakat, napraforgót, tökmagot, diót. A marha és birkafaggyút, főtt szalonnát (ne legyen sós!) is elfogyasztja. 14cm. Hangja rendkívül változatos. Csengő kora tavaszi énekére számtalan magyar hangutánzó kifejezés van:"kicsit-ér, kicsit-ér", nyitni-kék, nyitni-kék" stb. Hívó és veszélyt jelző hangjai hasonlóak a kisebb cinegék hangjaihoz. Az erdei pinty szavára emlékeztető "pink-pink" hangon is szól.
Az első tojásokat az időjárástól függően április elején vagy
közepén rakja le. Június elején a populációk egy része
másodszor is költ. A másodköltések aránya annál kisebb,
minél sikeresebb volt az első költés. Természetes vagy
mesterséges odúkban költ, de megtalálhatjuk fészkét
postaládában, csőben, kerítésoszlopban, fali üregben, stb.
Az alacsonyabban lévő fészkelő helyeket kedveli. A hím tél
végén-kora tavasszal foglalja el területét és azt a költés
ideje alatt a fajtársakkal szemben védelmezi. A revír
(terület) nagysága a környezettől függően 0,2-1,0 hektár
lehet. A tojó egyedül építi a gyökér vagy fűszál alapra sok
mohából összehordott fészkét, amelynek csészéjét szőrrel és
egyéb puha anyaggal béleli. A tojások száma 6-13db. A kotlás
az utolsó tojás lerakása előtt 1-3 nappal kezdődik és 13-15
napig tart. Csak a tojó kotlik, ha elhagyja a fészket, a
tojásokat betakarja.
KÓRODI-GÁL (1960) megfigyelései szerint a szülők egymást
váltva naponta átlagosan 360 alkalommal visznek 2-3 rovart
és pókot a fiókáknak. A 20-22 napig tartó fiókaetetés során
több tízezer rovart és pókot szed össze egy-egy
széncinegepár. A fiókanevelés idején legfontosabb táplálékát
a hernyók képezik. A gyümölcsösökben költő széncinegék
táplálékában a lombfogyasztó hernyók nagyobb arányban
fordulnak elő, mint egy természetes élőhelyen (erdőben).
Téli táplálékát bogarak, levél és pajzstetvek, pókok,
illetve különböző magvak alkotják. Hazánkban a költési idő
szakban gyűrűzött cinegék nagyobbik része helyben marad,
kisebbik része viszont messzire elkóborolhat pl. dél felé
Olaszországba vagy észak felé Lengyelországba A gyűrűzések
azt mutatják, hogy a tőlünk északabbra, Szlovákiában,
Lengyelországban, Oroszországban vagy Ukrajna területén
költő egyedek egy része rendszeres téli vendég nálunk. B
típusú mesterséges odúban könnyen megtelepíthető.
Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
| Széncinege hangja |
