Nálunk költ | |
Vonuló madár |
Testhossza 16 cm, a harkályok rokona, de külseje és viselkedése kissé az énekes madarakra emlékeztet. Finoman mintázott tollazata távolabbról egyszínű szürkésbarnának látszik. Hátoldala és hosszú, kerekvégű farka szürke, barna és sárgás foltokkal és vonalakkal tarkított. Agyagsárga has oldala szürkésbarnán sávozott. Lába harkályszerű, két ujj előre, kettő hátra irányul. Fejtollait felborzolva nyakát gyakran ide-oda tekergeti. Ritkán kerül szem elé, inkább éles hangja árulja el. Táplálékát gyakran a földön ugrálva keresi, rovarokat, hangyákat, hangyatojást eszik. Utóbbit hosszú, ragadós nyelvével szedi fel. Az ágakon keresztben ül, de a fatörzsön harkálymódra kapaszkodik. Röpte hullámvonalú. Hangja éles, vércseszerű ”ki-ki-ki” kiáltás, melyet óraszámra ismételget. Ligetes, rétekkel tarkított erdők, parkok, gyümölcsösök, kertek lakója.
Általában más harkályfajok által készített odúkat foglalja
el, de ritkán maga is készít odút. Az odú-költő énekeseknél
később kezdi a fészkelést, ezért néha előfordul, hogy a már
kotló mezei verebet vagy cinegét kilakoltatja az odúból.
Május második felétől kezdődik költése. Másodköltése ha van,
július közepére esik. A többi harkályféléhez hasonlóan nem
épít fészket. Az odú csupasz aljára rakja 7-12 tojását.
Kotlani csak az 5-7-ik tojás lerakása után kezd, ezért a
fiókák között lényeges méretbeli különbség alakul ki. Főleg
a tojó kotlik, a hím csak alkalmanként a déli órákban váltja
fel. 12-14 napig üli a tojásokat. Ha a kotló madarat
megzavarják, jellegzetes sziszegéssel, fejcsavargatással és
a fejtető-tollak borzolásával reagál (innen ered a magyar
neve). Táplálékának zömét a hangyák adják. Fiókáit kizárólag
ezek lárváival, bábjaival, illetve kifejlett egyedeivel
eteti (TÖRÖK 1992). Alkalmilag hernyókat, apró bogarakat és
egyéb rovarokat is fog. Apró horgokkal ellátott nyelvhegye
(ami szintén jellemző a harkályfélékre) segíti a
hasadékokban, bolyokban élő táplálék összefogdosásában.
Hazánkban 20-25 ezer pár között változik állománya. A
számára alkalmas élőhelyeken mindenütt megtelepszik, de
sehol sem nagy számban. Magyarország déli területeire már
március végén, északabbra csak április közepén érkezik. Őszi
elvonulása szeptember második felére, október elejére esik.
A telet Afrika trópusi tájain és Indiában tölti. A
Magyarországon gyűrűzött nyaktekercsek közül eddig hat
példány került meg külföldön, valamennyi a Földközi-tenger
mellékén, augusztus közepe és október eleje között. Nálunk
eddig finn és litván gyűrűs madarakat ellenőriztek
áprilisban, illetve augusztusban.
Európában az úgynevezett csökkenő állományú fajok
kategóriájába tartozik. Állománya szinte mindenütt
fogyatkozik, hazánkban stabil. Mivel a parkok, öreg erdők,
idős gyümölcsösök száma egyre csökken, szaporodását
odúkihelyezéssel segíthetjük. Megtelepítéséhez a 32 mm-es
bejárónyílású B típusú odú alkalmas.
Védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Nyaktekercs hangja |