Kenderike (Carduelis
cannabina)
 |
Nálunk költ |
 |
Állandó madarunk |
Hossza 13 cm. A hím háta gesztenyebarna. Sötét szárnyán és kissé villás farkán fehér szegély látható. Feje szürkés testalja barnássárga, sötét sávozással. Melle halványpiros. Nászruhában a hím fejteteje és begye kárminpiros, fehéres torkán barna vonalak. A tojón nincs kárminpiros szín, tollazata sűrűbben sávozott. Röpte hullámos. A költési idő után csapatosan jár. Éneke változatos és dallamos csicsergés. Bokrok, fák tetején énekel. Kedvelt élőhelyei a lankás dombvidékek, de a sík alföldi tájakon, borókásokban, erdőszéleken, a vasúti töltéseket kísérő bokrosok közelében, szőlőhegyeken, öreg temetőkben mindenütt megtalálhatjuk. Április és július között kétszer, néha háromszor költ. Fészkét vadrózsa- vagy galagonyabokorban, borókában, fiatal lucfenyő ágai között, szőlőtőke alkalmas hajlatában, mindig alacsonyan, néha alig arasznyira a talajtól. Gyakran több pár költ egymás közelében. A párok kora tavasszal alakulnak ki és csakhamar megjelennek a kiszemelt költőhelyen. A hím egy kiemelkedő ponton gyakran és hosszasan énekel. A fészek száraz növényi szálakból, háncs-darabkákból, finom gyökerekből, néha mohából épül, a csészét finom gyökérszálakkal, szőrszálakkal béleli. A fészekalj 5-6 tojásból áll. A tojó egyedül kotlik. A hím a közelben tartózkodik és ha párja elhagyja a fészket, nyomban mellé szegődik. A fiókák 10-12 nap alatt kelnek ki. A tojó az első napokban melengeti őket, később már mindkét szülő etet. A táplálékot a begyükben, félig megpuhítva hozzák a fiókáknak. Mindig együtt érkeznek és egyszerre távoznak a fészektől. A fiókák 11-13 napos korukban hagyják el a fészket. A szülők még legalább tíz napig etetik és gondozzák őket. Magevő madár, fiókáit is elsősorban apró gyommagvakkal táplálja. Különösen kedveli a félig érett magvakat, nyáron például a gyermekláncfű termését.
Télen a kenderikék csapatokba verődve járják a határt és
főként a gazos tarlókon, mezsgyék közelében táplálkoznak.
Ilyenkor egyebek mellett a disznóparéj, a bojtorján, a
nefelejcs és a keserűfű magjaival táplálkoznak, de a
gazdasági növények, pl. repce, kender, len, répa, káposzta
magvait is eszik. Alkalmilag némi zöldet pl. tyúkhúrt is
csipegetnek. Télen a kenderikecsapatok északabbról érkezett
példányokkal egészülnek ki. Több lengyel gyűrűs példány
került meg hazánkban, egy Budapesten januárban jelölt
kenderike pedig ugyanazon év májusában Finnországban került
kézre. Északkelet felől ugyancsak érkeznek vendégek.
Egy Észtországban májusban gyűrűzött madarat három évvel
később januárban Budapesten ellenőriztek. Nagykovácsi
közelében decemberben jelölt kenderike pedig a következő év
júliusában Litvániában került kézre. Magyar gyűrűs
példányokat Máltáról 12, Olaszországból 4 alkalommal
jelentettek vissza. Egy Olaszországban április 8-án jelölt
és ugyanaz év június 15-én hazánkban megkerült példány
bizonyítja, hogy a tavaszi vonulás későig elhúzódhat. Hazai
állományát nem fenyegeti veszély, de élőhelyeinek
megszüntetése (pl. mezsgyék, bokrosok, különösen költési
időben történő felszámolása) a helyi populáció csökkenését
okozhatja.
Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
| Kenderike hangja |
