Karvaly (Accipiter nisus)
 |
Nálunk költ |
 |
Állandó madarunk |
27-37 cm, a tojó sokkal nagyobb, mint a hím. Valamennyi kisebb termetű ragadozó madártól megkülönbözteti rövid, kerek szárnya és hosszú farka. Az öregek melle és hasa hullámos vonalakkal sűrűn keresztsávozott. Csőrük kicsi, szemük és hosszú lábuk sárga. A hím hátoldala és a fejtető sötét palaszürke, arca rozsdaszínű, tarkóján világos folt látható. Melle és hasa vörösesbarnán keresztsávozott. A karvaly tojó hasonlít a héjához, de az utóbbi jóval nagyobb, farka viszonylag rövidebb és alsó farkfedői fehérek. A fiatalok barnásak, alsó felük szélesebb keresztsávokkal és kevésbé szabályosan mintázott.
A karvaly ugyanolyan vakmerő, ügyes ragadozó, mint a héja.
Mesterien siklik a fák és bokrok között, rendszerint egészen
alacsonyan. Hirtelen felemelkedve áldozatára mindig felülről
vág le, olyan erővel és sebességgel, hogy prédáját ritkán
szalasztja el. Főleg verebet és más kisebb madarat
zsákmányol. Repülése: néhány gyors szárnycsapás, majd
hosszabb siklások váltakozása.
Költés idején sokféle hangon szól: ”ki-ki-ki” vagy ”kü-kü-ki”stb..
Magyarországon a zárt erdőkben kis számban költ. Kedveli a
fenyveseket, sík és dombvidéken egyaránt. Az Alföldön a
bokrosokkal, ritkás facsoportokkal tarkított területeken
mindenütt megtalálható. Májustól július végéig tart a
kotlása és fiókanevelése. Évente egyszer költ, de a
fészekalj korai pusztulása esetén pótköltése is lehetséges.
Fészkét vékony száraz ágakból maga építi. A belső csészét
finom anyagokkal béleli. A fészekanyagot a hím hordja és a
tojó építi be. Fészke általában alacsonyan 6-10 méter
magasságban van, a fatörzs mellett vagy egy vastag ág
tövében, nagyobb ágvillában. Fészekalja 3-8 legtöbbször 4-6
tojásból áll. A kotlás 35 napig tart. A fiókák kikelése után
a tojó őrzi őket, a hím pedig vadászni jár. Az elfogott
madárzsákmányt a hím valamelyik tépőhelyén megkopasztja és
csak ezt követően viszi azt a fészekhez. A tojó apró
falatokra tépi a zsákmányt és úgy eteti a fiókákat, melyek
négyhetes korukban elhagyják a fészket. Kirepülés után a
szülők vadászni tanítják őket.
Szinte kizárólag a saját maga által elfogott apró madarakkal
táplálkozik. A leggyakoribb zsákmányállata a házi és mezei
veréb, a citromsármány és más pintyfélék. Télen a
madáretetők környékén a gyakori széncinegét is megfogja. A
tojó nagyobb mérete miatt a gerléket is képes elfogni. Annak
ellenére, hogy télen nagyobb városainkban, falvakban is
rendszeresen lehet látni, költési időben meglehetősen
rejtett életet él. A kis létszámú hazai fészkelő állomány az
elmúlt években kismértékben emelkedett. A Kóka környéki
erdőkben kb. 2-3pár költ rendszeresen. A hazai állomány
valószínűen állandóan nálunk tartózkodik. Télen az északról
érkezőkkel létszáma megnövekszik, amit az is bizonyít, hogy
számos gyűrűzött madarat fognak itt el. Eddig Finnországból,
Észtországból, Lettországból és Oroszországból érkező
példányok kerültek meg nálunk. Magyarországon jelölt
madarakat Oroszországban, Lengyelországban és Finnországban
találtak.
Mivel kizárólag apró madarakkal táplálkozik, korábban
súlyosan mérgeződött a zsákmányállatok fogyasztotta
rovarokon keresztül felvett különböző vegyszerektől (DDT és
HCH szerek). Ez okozta egész Európára kiterjedő jelentős
állománycsökkenését. E vegyszerek használatának csökkentése
miatt ma már ilyen módon nem veszélyeztetett. Ennek
ellenére, szinte minden fészekben található egy-egy
záptojás. Gyakran fészekfosztogató emlősök, illetve madarak
prédájává válnak tojásai vagy fiókái. A héja ínséges időben
szintén zsákmányul ejtheti (BAGYURA és HARASZTY 1994).
Sokszor előfordul, hogy zsákmánya üldözése közben ablaknak
vagy másnak repül és elpusztul. Hazánkban 1982 óta teljes
védelem alatt áll.
Védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
| Karvaly hangja |
