Feketerigó (Turdus merula)
 |
Nálunk költ |
 |
Állandó madarunk |
25 cm, a hím tollazata tiszta fekete, csőre és szemgyűrűje élénk narancssárga. A tojó hátoldala egyszínű sötétbarna, alul világosabb barna, sötétebb sávozással. Csőre barna, torka fehéres. A fiatalok tollazata rozsdásbarna, sűrű barna mintázattal. A fiatal hím barnás fekete, csőre barna. A nem túl ritkán előforduló, részlegesen albínó hímeken néhány tiszta fehér toll látható. A földön keresgéli táplálékát, de ősszel rájár az érett szederre, feketebodzára is. Megriasztva hangosan csetteg, hosszan ismételt figyelmeztető hangja közismert. Éneke nem olyan változatos mint az énekes rigóé, de dallamos és fuvolahangú, dallamtalan hangokkal fejezi be.
Hazánkban a sík, domb- és hegyvidéken egyaránt gyakori faj.
Nagyobb városokban is megtelepszik. Elsősorban lomberdők,
erdőszélek, bokrosok költő madara, de megtalálhatjuk fészkét
tiszta és elegyes állományú fenyvesben, nádasban, nagyüzemi
gyümölcsösben és az ember közvetlen környezetében is.
Magyarországon a feketerigó urbanizálódása közvetlenül az
1900-as évek után indult meg. Az azóta eltelt időszak alatt
gyakori fészkelője lett a városszéli kerteknek, de a város
szívében lévő parkoknak tereknek is. Újabban a falusi
kertekben is megjelent ahol számára alkalmas élőhelyet
talált.
Az erdei élőhelyeken április elején kezdi a költést. A
szárazabb nyár közepi periódust kivéve kétszer költ. A
városi élőhelyeken március végén kezdi a költést és három
fészekaljat is felnevelhet. Az utolsó költés augusztusra
tolódhat. A hímek februárban foglalják el a költőhelyet és
annak határát erőteljes, messze hangzó énekkel védelmezik. A
párok által védett revír nem csak a fiókák fölneveléséhez
szükséges táplálék megszerzését teszi lehetővé, hanem
csökkenti a fajtársak közötti összetűzések lehetőségét,
valamint a különböző ragadozók által okozott fészekalj
pusztítást is. Ágvillába, bokorra, tüskés cserjére,
szederindák közé építi a fészkét. A városi élőhelyeken
gyakran fészkel házfalak repedésében, vagy az ereszcsatornák
hajlatában is.
A tojó 2-3 nap alatt építi meg vékony gallyakból,
fűszálakból álló, sárral összetapasztott fészkét. Ritkán a
fű és az avar között a földön költ, ilyenkor a fészek
belsejét avarlevelekkel béleli. A tojások száma 4-5, ritkán
6. Az utolsó tojás lerakása után kezdődik a kotlás és 14
napig tart. A fiókák 12-13 napos korukban hagyják el a
fészket, ekkor azonban még nem tudnak repülni. A szülők
(főleg a hím) még 2-3 hétig etetik őket. A tojó eközben
elkezdheti az új fészekalj tojásainak lerakását. A második
költés fészkét általában új helyre építi. Egy
cseres-tölgyesben öt éven keresztül végzett vizsgálatok
szerint a fiókanevelés időszakában főként hernyókat, farontó
lepkéket, bogarakat és gilisztákat zsákmányoltak. Összesen
140 zsákmányfaj került elő a táplálékmintákból (TÖRÖK 1981,
1982, 1985). Ősszel a rovartáplálék mellett megnő a magvak
és a bogyós termések (bodza, galagonya, vadrózsa) aránya.
Sokszor megfigyelhetjük, amint gyors csőrvágásokkal
avarleveleket forgat. Egyik fő táplálékát, a gilisztát
hallása segítségével fedezi fel.
A városokban fészkelők egy része helyben marad és a telet
nálunk tölti. Az erdőben fészkelők szeptemberben kezdik a
vonulást. Éjszaka vonul. Gyűrűzési adatok alapján a
Földközi-tenger nagy szigetein (Szardínia, Korzika,
Szicília, Mallorca) és Olaszországban töltik a telet. Néhány
visszafogás Franciaországból, Tunéziából és az észak-afrikai
partokról is van. Hazai vonatkozásban nem ismertek
egyedszámát drasztikusan csökkentő tényezők. Az európai
fekete rigók közül elsősorban a magyarországiak telelnek
Olaszországban, ezért az ottani intenzív
énekesmadár-vadászat (étkezési célú csapdázás)
befolyásolhatja az itthoni állományt. Az áttelelő
példányokat almával etethetjük.
Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
| Feketerigó hangja |
