Csicsörke (Serinus serinus)
 |
Nálunk költ |
 |
Vonuló madár |
Hossza 11cm, kistermetű, sárgás tollazatú, sötéten sávozott madár. Rövid csőre tömzsi, farcsíkja élénksárga. A hím homloka, szemöldöksávja, torka és begye zöldessárga. A tojó sűrűbben sávozott, alul szürkésebb, felül barnásabb. Rövidebb csőre, sötét színű farka, melyen nincs sárga folt és sűrűbben sávozott alsó oldala különbözteti meg a csíz tojójától. A fiatalok sűrűn sávozottak, farcsíkjuk nem sárga. Röpte gyors és hullámos. Nászrepüléskor merőlegesen száll felfelé és körözve ereszkedik le. Röptében csicsergő hívó hangon szól, éneke gyors csicserékelés, mintha apró üvegdarabokat csörgetnének.
Elsősorban a települések lakója, ahol főleg kertekben,
parkokban, temetőkben és utcai fasorokban fészkel. Különösen
olyan helyeket részesíti előnyben, ahol néhány örökzöld
növény is található. A településekkel határos
gyümölcsösökben, szőlőkben, erdőszéleken ugyancsak
megtaláljuk. Zárt erdőkben nem fészkel. A hímek április
elején már intenzíven énekelnek, néha denevérszerűen
széttartott szárnyakkal nász repülnek. Fészkelése április
20. körül kezdődik. Első fészekalja általában május elejére
válik teljessé. Második költésére vonatkozó ismereteink
hiányosak. Költését júniusban is több esetben megfigyelték.
Egészen kései költések is előfordulhatnak. 1989. július
31-én észlelték költését Karancslapujtőn (ROZGONYI 1991),
1980. szeptember 1-jén Miskolcon eleséget ”kolduló” fiókát
figyeltek meg. 1988. szeptember 11-én Mesteriben (Vas megye)
még fészekben lévő fiókákat etető öregeket láttak.
Kicsiny, csészeszerű fészkét vékony gyökerekből és más
növényi anyagokból, többnyire ágvillába, ágcsomóba építi.
Belsejét tollakkal vagy nyárfapehellyel puhára béleli. A
fészket a tojó egyedül készíti. A hím mindenhová elkíséri, s
amíg a tojó fészekanyagot gyűjt, addig vagy a közelben
énekel, vagy dürgő pózban szárnyait leengedve, ide-oda
forogva, énekelve ”táncolva” követi párját. Minden költés
alkalmával új fészket épít. A fészkek talajtól mért
távolsága 1-10 méter között mozog. Tojásainak száma 4-5.
Csak a tojó kotlik, az utolsó tojás lerakásától kezdődően. A
hím a költés ideje alatt eteti a tojót és többnyire a fészek
közelében énekel. A fiókák 13-15 nap múltán kelnek ki és
13-15 napig tartózkodnak a fészekben. Mindkét szülő etet még
a fiókák kirepülése után is. Egyes megfigyelések szerint
(KASZA 1986) ezután a tojó újabb költésbe kezd, a
fiatalokkal a hím marad együtt. Túlnyomórészt apró magvakkal
táplálkozik, melyeket kórókról, kerti veteményekről,
gyomnövényekről, illetve a földről szed össze.
Előszeretettel fogyasztja a kék nefelejcs, a pásztortáska, a
kerti és a mezei sóska, a nagy útifű és a tyúkhúr termését.
Rendszeresen eszi a fekete üröm, parlagfű magvait is.
Költésidőben és az őszi időszakban főleg a gazosokat
látogatja és a tömegesen előforduló növényfajok
(disznóparéj, katángkóró stb.) termését eszi.
Hazánkban általánosan elterjedt madárfaj. Tavasszal
általában március végén érkezik vissza. Ősszel
kisebb-nagyobb csapatokban, sokszor más magevőkkel
(tengelic, kenderike) társulva kóborol. Általában október
második felében vonul el. Enyhe teleken szórványos áttelelők
előfordulnak. A gyűrűzések szerint területű, azaz többnyire
régi költőterületére tér vissza a következő években is.
Magyarországon gyűrűzött példányai Máltán, Horvátországban,
Görögországban és Lengyelországban kerültek kézre. A telet a
Földközi-tenger mellékén tölti. Hazai állománya stabil.
Fészkelését a kedvezőtlen időjárás gyakran károsítja. Lakott
területek közelében a kóbor macskák is tönkreteszik fészkét.
Esetenként járművek is pusztulását okozzák.
Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
| Csicsörke hangja |
