Citromsármány (Emberiza
citrinella)
 |
Nálunk költ |
 |
Állandó madarunk |
Testhossza 17 centiméter és testtömege 30 gramm. A hím feje és testének alsó része rikító sárga, sárgásbarna felső részén hosszanti irányban sötétbarna sávok láthatók. Fartöve és háta fahéjbarna. A tojó tollazata kevésbé feltűnő és nem olyan élénk sárga, mint a hímé; feje és torka erőteljesebben sávozott. Repülés közben láthatóvá válik farka fehér széle.
Csőre rövid, erős
és kúp alakú, alsó kávája kékesszürke színű, kiválóan
alkalmas a magok kemény burkának feltörésére és a bogyók
összelapítására. A citromsármány az északi féltekén egy
sávban, Észak-Amerikán át Norvégiától, Írországtól és
Portugáliától a volt Szovjetunió távol-keleti részéig és
Észak-Kínáig honos. 1862-ben honosították meg Új-Zélandon,
ahol nagyon jól elszaporodott. A szigetországban ma erősebb
populációi élnek, mint sok eurázsiai országban. A
citromsármány mezők, rétek, parlagok, sövénnyel szegett
dűlőutak, erdőültetvények és erdők szélének lakója. Kedveli
a folyókat kísérő ligeterdőket, erdei tisztásokat, ritkás
erdőket, bokros, fás legelőket. Télen lakott területekre is
behúzódik. Földön járó madár, faágakon még képes üldögélni,
ágról ágra ugrálni azonban már nem tud. A költési időszakban
párosan, télen csapatban él. Tápláléka elsősorban magok,
zöld növényi részek, bogyók és rovarok. A madár 12 évig
élhet. Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A hímek már
februárban énekelni kezdenek. A költési időszak
április-július között van. Párosodás előtt mindkét madár
fűszálakat vesz a csőrébe, majd leejti azokat. Ezzel
kölcsönösen biztosítják egymást szándékukról: „Rakjunk
közösen fészket1”-ezt végül is csak a tojó építi meg, füvek
közé, a talajra vagy alacsonyan egy sűrű bokorba. Évente
kétszer is költ. A fészekalj 3-4 vörösesfehér, finom
márványcsíkozású tojásból áll. Ezeken inkább a tojó,
ritkábban a hím 12-14 napig kotlik. A fiatal madarak 12-13
nap után repülnek ki.
Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
| Citromsármány hangja |
