Nálunk költ | |
Állandó madarunk |
Hossza 27 cm. A vadgerlétől egyszínű, sárgásbarna hátoldala és a nyak hátulján húzódó rövid fekete gallérja különbözteti meg. Farka alsó oldala csaknem a farok tőig fehér. Kézevezői feketék, szeme piros. A házi madárként tartott kacagógerle, Streptopelia risoria, meglehetősen hasonló, de tollazata kissé világosabb és kézevezői sem feketék. Hangja vihogó kacagással kevert egyhangú búgás. Az utóbbi hetven évben szinte egész Európát benépesítette. Magyarországon Tiszaugon már 1926-ban és 1927-ben is rendszeresen észlelték. Délkelet felől terjeszkedett legyezőszerűen,és az 1950-es években már a hegyvidéki lakott területeket is meghódította. Napjainkban általánosan elterjedt, a zárt erdők kivételével mindenütt megtalálható.
Főleg kultúrterületeken költ, az utóbbi időben terjeszkedni
kezd erdőszélekre vagy a folyó-menti ligetekbe, erdősávokba.
Évente négy-öt fészekaljat is nevel február és november
között. A tojó a hím által mutatott fészekhelyek egyikén
laza fészket épít fákra, épületre. Előnyben részesíti a régi
udvarokat, cseréptetős házakat. Fészekalja két tojásból áll,
a kotlási idő 13-14 nap. Mindkét szülő kotlik (a hím kb.
10-16 óra között) és mindketten részt vesznek a fiókák
nevelésében is. A fészket a fiókák 16-19 napos korukban
hagyják el. A szülők kb. 26 napos korukig gondoskodnak
róluk. Főleg szántóföldön termesztett növények
magvaival-kukorica, napraforgó, búza stb.- és gyommagvakkal
táplálkozik. Ahol a kukoricát tárolják, ezres tömegben lepik
meg. Felszednek kisebb csigákat is. Gyomortartalmukban 18
csigafajt találtak, amelyeket valószínűleg magvak
fogyasztása közben kapkodtak fel.
Gyakorisága miatt országos állományát pontosan nem ismerjük,
de bizonyosan több száz ezerre tehető. Hazánkban állandó
madár. Télen magtárak, sertésólak, gazdasági udvarok
környékén több százas csapatokba verődik. A költési időszak
után a táplálékszerzéstől függően kisebb távolságokra
elkóborol, de éjszakázó helyeire visszatér. Nem védett
madár. Természetes ellensége a városi parkokban a csóka, a
falvak környékén pedig a szarka, dolmányos varjú és a héja.
Silány fészkéből a viharok sokat megsemmisítenek. Augusztus
15-től február 15-ig vadászható. Külföldi vadászok (főleg
olaszok) augusztusban a napraforgó érésekor több ezer
példányt ejtenek el. Számuk az utóbbi években kissé
csökkent.
Magyarországon nem védett
Balkáni gerle hangja |