|
Zöldike (Carduelis chloris)
 15cm.
A hím tollazata olíva zöld. Farcsíkja zöldessárga, szárnyán és
farkán élénksárga foltok. Erős csőre és lába hússzínű. A tojó
tompább színezetű, szárnyfoltja fakó sárga. A fiatalok fakó barnák,
sötét sávozással. Röpte hullámzó. Hívó hangja ”jikk, gyikk”, éneke
elnyújtott ”gyürrürürü, gürrürü” csicsergés. Fa tetejéről vagy
röptében énekel. Kertekben, parkokban, kisebb elegyes lombos és
tűlevelű erdőkben, ligeterdőkben, temetőkben gyakori. Szívesen
fészkel tűlevelű fákon, bokrokon. Április végén-május elején teljes
az első fészekalj. A második költés július végéig, esetleg augusztus
elejéig is elhúzódhat. Fűből, finom gyökerekből, mohából épített
fészkét pihével, apró tollakkal béleli, amelyet meglehetősen változó
magasságba (2-6m) helyez el.
Előnyben részesíti a fenyőféléket, illetve a gömbkoronájú parkfákat.
A tengeliccel ellentétben nem a lombkorona szélén, hanem annak sűrű,
zárt belsejében építi fészkét. A fészekalj 5, ritkábban 6 tojásból
áll. A tojó egymást követő napokon rakja le tojásait és csak a
teljes fészekaljon kezd kotlani. A hím nem vesz részt a kotlásban,
de eteti a tojót. Közben a közelben énekel, néha a csicsörkéhez
hasonló módon nász repül. A fiókák 13-14 nap múlva kelnek ki és
11-14 napos korukban hagyják el a fészket. Ebben az időben gyakran
még nem tudnak tökéletesen repülni és a szülők a bokorban, talajon
etetik őket. Elsősorban gyom magvakat eszik, de szívesen fogyasztja
az olajban gazdag terméseket is. RÉKÁSI J. téli példányok gyomrában
szőrős disznóparéj magvait találta. Sok egyéb gyommag mellett
rovarmaradványokat is talált. TÖRÖK J. vizsgálatai szerint a
fiókákat főleg magvakkal, ormányosbogarakkal és hernyókkal etetik.
Nálunk az egész országban elterjedt gyakori madár.
Nem tipikus vonuló, inkább kóborló fajnak tekinthető. A tél folyamán
nagy és más fajokkal vegyes csapatai figyelhetők meg. A hazai
egyedek főleg a Balkán-félszigetre húzódnak, a legtöbb példány
Jugoszláviából került elő. Olaszországig csak igen kevés egyed jut
el. Van azonban visszajelentésünk Máltáról és Törökországból is.
Hozzánk Lengyelországból és Csehországból érkeznek kisebb-nagyobb
csapatai. Európai állománya stabil, nem veszélyeztetett. A még
röpképtelen fiókák közül sokat elpusztítanak a településeken élő
házimacskák. Főként a téli kóborlások idején az utak mentén
szedegetők gyakran esnek áldozatul a közúti forgalomnak. Állományuk
a települések megfelelő parkosításával növelhető lenne. A téli
madáretetőkön gyakran látható.
Védett madár,
természetvédelmi értéke 25 000 Ft. |
